Permakultúra

Amit csak ember kívánhat…


A permakultúra a legújabb szerelem az életemben, s az emberi szerelmekkel ellentétben,
ezzel kapcsolatban azt is pontosan tudom, hogy miért.

A permakultúra alapot teremt arra, hogy

- az ember bőségben éljen
- maradjon ideje a teremtő kreativitásra, önmagára – vagy amire szeretné
- mélyen kötődjön a természethez, a környezetéhez, az élethez
- felelősséget vállaljon és igazi „gazdája” legyen magának és a természetnek egyaránt
- visszatagozódjon a teremtésben elfoglalt természetes helyébe
- integrálja és gyakorlatba ültesse mindazt, amit tud és ért, illetve megtanul
- közösséget teremtsen
- szabadon éljen
- folyamatosan fejlődjön és elmélyüljön
- béke, szépség és eleven élet vegye körül

Maga a szó Bill Mollison, az egyik alapító alkotása a permanens – folyamatos – és a kultúra (vagy agriculture – mezőgazdaság) szavak összevonásából. Röviden tehát: olyan termékeny ökorendszer létrehozása, amely – csakúgy, mint az erdő – folyamatosan újrateremti és szabályozza önmagát. A természet és az ember harmonikus, fenntartható integrációja; egy olyan, tudatos tervezésen alapuló rendszer, amely úgy elégíti ki az emberi szükségleteket, hogy eközben a természeti környezetnek is javára válik.

Csakúgy, mint az erdő, a permakulturás kertek is sokféleségen alapuló (diverzív), stabil és ellenálló ökorendszereket hoznak létre, melyekben nem csupán a rendszer elemeinek sokféleségére, hanem a köztük lévő kapcsolatok (együttműködés) minőségére alapozunk. Egy permakulturás rendszernek nincs olyan eleme, amely ne lenne a többi alkotórész hasznára is.

A kulcsszó a tervezés. A tanítások szerint minimum száz órát kell a tervezéssel töltened, mielőtt egyetlen „kapavágást” is tennél, mivel arra törekszel, hogy a természettel összhangban, annak törvényeit tiszteletben tartva és hasznosítva alakítsd ki a rendszert, nem a természet ellen dolgozva – ahogy a jelenlegi mezőgazdasági módszerek teszik.

Ez az egyetlen általam ismert termelő rendszer, amely etikai elveken alapul, amelynek az Élet minden formája számít. Ezek: gondoskodás az emberről, gondoskodás a Földről és igazságos elosztás (mely utóbbiba az állatok például ugyanúgy beletartoznak, mint az emberek).Az erkölcsi hozzáállás alapján 12 alapelvet határoz meg, melyeket szem előtt tartunk a tervezés során – és életünk tervezése során is. Mert, mint minden teljes rendszer, amely harmóniában van a világ és az ember valódi természetével, a permakultúrát is át-, meg átszövik az analógiák.

Összességében tehát nem csupán arra ad módot, hogy bőséget és harmóniát teremtsünk a magunk és a környezetünk számára; függetlenséget és szabadidőt is eredményez – hiszen ugyanúgy gazdálkodik az emberi, mint a természeti energiákkal. Sőt, visszavezet önmagunk lényegéhez. Ráébredünk, hogy nem kell várnunk sem kormányokra, sem kedvezőbb feltételekre, saját erőnkből paradicsomot teremthetünk magunk köré, hisz a permakultúra bárhol, bármekkora területen, bármilyen viszonyok mellett alkalmazható.